Az Európai Központi Banknak idén akár háromszor is kamatot kellene emelnie ahhoz, hogy hatékonyan küzdjön az infláció ellen - mondta Robert Holzmann a Salzburger Nachrichten című lapnak adott interjúban.
A várakozásoknak megfelelően ismét 6,45%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis nem változtat az irányadó kamaton. Kérdés, hogy ma a régiós jegybankok milyen ütemben zárkóznak majd fel.
Lezajlott a Fed ma esti kamatdöntő ülése utáni sajtótájékoztató, ahol Jerome Powell egy kérdésre válaszul azt mondta: a jegybank jelenleg nem gondolkodik komolyan 75 bázispontos kamatemeléseken. Emellett azt is belengette, hogy az infláció csökkenésével visszatérnek a 25 bázispontos emelésekre. Mivel a befektetők döntő többsége 75 bázispontos emelésre számított a júniusi ülésen, Powell relatíve laza hangnemű üzenete szemlátomást meglepte őket.
A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy sikerül-e az inflációt anélkül megfékezniük a nagy jegybankoknak, hogy recesszióba taszítanák a gazdaságokat – írják legfrissebb ajánlóikban a magyar portfóliómenedzserek. A havi portfólió-ajánlókban a szakértők továbbra is kockázatosnak tartják a részvénybefektetéseket, a magyar kötvényekben viszont most látnak beszállási potenciált.
Az amerikai gazdaság meglepően rossz számai után most a francia első negyedéves GDP-adat is kifejezetten kedvezőtlen képet mutat. Lehet, hogy az előrejelzett gazdasági lassulás előbb eléri a fejlett világot.
Majdnem tízéves csúcsra ugrottak a magyar referenciahozamok az utóbbi hetekben, ez azonban egy globális folyamat része. Utoljára az eurózóna adósságválsága idején került ilyen sokba a magyar állam finanszírozása, most mégsem aggódnak a befektetők, mivel sok a különbség a 2012-es és a jelenlegi helyzet között.
A múlt havihoz hasonlóan 30 bázisponttal, 6,45%-ra emelte az egyhetes betét irányadó kamatát az MNB. Ezzel tovább szűkült a szakadék az alapkamat és az irányadó ráta között, a várakozások szerint a kettő hamarosan összeolvadhat.
A Monetáris Tanács újabb 100 bázisponttal 5,4%-ra emelte az alapkamatot kedden, a döntés megfelelt a várakozásoknak. Délután három órakor online sajtótájékoztatót tartott Matolcsy György jegybankelnök, aki kiemelte, hogy az MNB kétéves gazdasági stabilizációs programot dolgoz ki, melyet a kormánynak heteken belül eljuttatnak. Szerinte "kreatív, merész és unortodox" lépésekre van szükség.
Kedden újabb 100 bázisponttal 5,4%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A lépés megfelelt a várakozásoknak, nemsokára maga Matolcsy György beszél majd a döntés hátteréről.
Online sajtótájékoztatót tart délután az MNB, ám a megszokotthoz képest nem Virág Barnabás, hanem Matolcsy György, az MNB elnöke beszél majd a döntés hátteréről. Ez pedig akár komolyabb bejelentést is jelezhet.
A múlt havinál eseménytelenebb kamatdöntésre készülhetünk kedden, hiszen a Monetáris Tanács márciusban kijelölte a szigorítás várható pályáját, amiről most nincs oka letérni, illetve most nem érkezik friss előrejelzés sem. Persze így is tudna meglepetést okozni a jegybank, a nagyobb kérdés az, hogy akar-e.
Nem szükséges hirtelen, sokkszerűen 75 bázisponttal emelni az irányadó kamatot – mondta pénteken Loretta Mester, a Fed Nyíltpiaci Bizottságának tagja. A nyilatkozat megnyugtatóan hatott a részvénypiacra, a Dow több mint 150 pontot ledolgozott korábbi eséséből.
Változatlanul 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis nem változik az irányadó kamatszint. A jövő héten viszont jön a Monetáris Tanács ülése, amit követően az egyhetes kamat is tovább emelkedhet.
Március eleje óta reneszánszát éli a stagfláció témaköre. Mindenki azt találgatja, hogy vajon látunk-e recessziót magas inflációval kombinálva. Eközben azonban némi gazdaságtörténeti kutatás alapján több szempont is jelzi, hogy nem feltétlenül az 1970-es évekkel kellene párhuzamot vonnunk. A mai gazdasági körülmények sokkal inkább hasonlítanak az 1940-es években látottakra. Némi szerencsével pedig most elkerülhető lehet az akkor látott fellendülés-visszaesés hullámvasútja.
Az Európai Központi Bank ma délután 13:45-kor tette közzé a kamatdöntés utáni közleményét, amely gyakorlatilag egy az egyben a korábbi üzenetet erősítette meg. Mivel a piac erősebb üzenetet várt, a tartalmilag üres közleményre az euró gyengülésbe kezdett. Christine Lagarde elnök szintén kifejezetten laza hangnemet ütött meg, beszédében sokat szerepeltek a reálgazdasági kockázatok, és arra is többször utalt, hogy az EKB egyelőre nem tervez a Fedhez hasonló szigorú szigorítási pályára állni. A kamatemelésről továbbra sem kaptunk konkrétumot, és a gyenge euró is csak annyiban került szóba, hogy Lagarde szerint "szorosan figyelemmel kísérik az árfolyam alakulását." Összegezve elmondható, hogy a jegybank nem ütötte meg a várt szigorú hangnemet.
Elmaradt a szigorú üzenet az EKB mai ülésén, a jegybanki kommunikáció kifejezetten semmitmondónak értékelhető. Az EKB látványosan kivár, és túlságosan sokat hangoztatja a reálgazdasági kockázatokat ahhoz, hogy megkérdőjeleződjön a határozott szigorítás melletti elkötelezettsége. Természetesen az inflációs kockázatok is szóba kerültek, de a piac a 7,5%-ra gyorsuló infláció és a gyenge euró miatt erősebb üzenetekre számított. Nem meglepő, hogy a határozatlan jegybanki kommunikáció után elkezdték eladni az eurót.
Változatlanul 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis harmadik hete nem változik az irányadó kamat. A jegybank legközelebb két hét múlva, az áprilisi kamatdöntő ülés után módosíthat majd.
Múlt héten kevesebb szó esett róla, de a Magyar Nemzeti Bank kibővítette az NHP Zöld Otthon Program keretét 100 milliárd forinttal, és egyben szigorította annak feltételeit is. A Portfolio elemzőivel a Checklist mai adásában azt jártuk körbe, hogy milyen hatással van a szigorítás a 2,5 százalékos kamatú hitellel finanszírozható lakások körére, hogy mennyivel drágítja a változás egy családi ház megépítését, és hogy mit üzent a piacnak az MNB a keretbővítéssel.