Az MNB kiemelten figyelemmel követi a nemzetközi piacokat az utóbbi hetek feszültségei után, a kamatkondíciókban továbbra is indokolt az óvatosság - emelte ki keddi, a kamatdöntés után tartott háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. A jegybank alelnöke szerint a magas inflációt csak összehangoltan lehet letörni, hogy az év végére egyszámjegyűre csökkenjen.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a kamatkondíciókat az MNB Monetáris Tanácsa. Így az alapkamat továbbra is 13 százalék, a kamatfolyosó két széle pedig 12,5, illetve 25 százalék.
Délután három órakor háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktualitásairól Virág Barnabás, az MNB alelnöke – derül ki a jegybank meghívójából. Vagyis a kamatdöntő ülés után immár szokás szerint megszólal a döntés hátteréről az MNB.
Amúgy sem lett volna unalmas, de az utóbbi hetek pénzpiaci feszültségei külön izgalmat adnak az MNB keddi kamatdöntő ülésének. Az amerikai és európai bankszektorral kapcsolatos fejlemények érezhetően elodázták a magyar kamatcsökkentés megkezdését az elemzők szerint, a többség már csak a második negyedévben vár csökkenést a 18 százalékos irányadó kamatban, mely messze a legmagasabb a régióban. Ráadásul az elmúlt két hét bebizonyította, hogy megint fokozottan kell szem előtt tartani a forint árfolyamát és az inflációs kilátásokat, vagyis nincs könnyű helyzetben a Monetáris Tanács, mely kedden akár egy újoncot is avathat.
A piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 4,25 százalékra emelte alapkamatát a Bank of England. A csütörtökön bejelentett kamatemelés a tizenegyedik volt azóta, hogy a brit jegybank 2021 decemberében elkezdte jelenlegi szigorítási ciklusát.
Ülésezik hétfő délelőtt a parlament gazdasági bizottsága, mely meghallgatja a jelölteket az MNB Monetáris Tanácsába – derül ki a bizottság oldalán megjelent meghívóból. Hivatalosan továbbra sem tudni, kiket jelölnek, a hírek szerint Búza Éva és Kovács Zoltán lehetnek az új tagok.
A Monetáris Tanács korábban meghozott döntései alapján a kötelező tartalékrendszer átalakításával áprilisban a márciusi 2341 milliárd forintos szintről 4500 milliárd forint közelébe emelkedik a rendelkezésre álló bankrendszeri likviditásból tartósan lekötött havi átlagos állomány. A kötelező tartalékolás új szabályaira történő átmenet és a banki likviditáskezelés támogatása érdekében az MNB az április 1-5. közötti időszak vonatkozásában eltekint a napi szinten teljesítendő kötelező tartalékolásra vonatkozó elvárástól, a havi tartalékolásra vonatkozó kötelezettségét ugyanakkor ettől függetlenül minden tartalékköteles hitelintézetnek teljesítenie kell – áll a jegybank hétfői közleményében.
Búza Éva és Kovács Zoltán lehetnek a Monetáris Tanács új tagjai – értesült a Bloomberg. A következő hetekben két jelenlegi tagnak, Parragh Biankának és Kocziszky Györgynek is lejár a hatéves mandátuma, őket válthatják az új tagok.
Az iparosodott országok szervezete, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az inflációs sokk enyhülése folytán javította a világgazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. A novemberben jelzett 2,2 százalék helyett 2,6 százalékos növekedést vár az idei évben, a jövő évre pedig a korábban jelzett 2,7 százalékos helyett 2,9 százalékos világgazdasági bővülést vár a friss prognózis szerint.
Már majdnem elfelejtettük, milyen érzés reggel úgy felkelni, hogy a forintért kell aggódnunk, hiszen az utóbbi hónapok sokkal inkább az erősödésről szóltak a magyar deviza piacán. Aztán az amerikai bankcsődök hírére elindult piaci kockázatkerülés bebizonyította, hogy a 18 százalékos irányadó kamat mellett is lehet sérülékeny a magyar deviza, újra meg kellett barátkoznunk a 400-as euróárfolyammal. Valószínűleg a következő napokban kiderülhet, hogy egy néhány napos piaci pánikról van szó vagy valami komolyabb alakul a gazdaságban, ez pedig a forint további sorsát is nagyban befolyásolhatja.
Mark Zandi, a Moody's Analytics vezető közgazdásza úgy véli, hogy a Federal Reserve valószínűleg nem fog kamatot emelni a márciusi ülésén, mivel a közelmúltbeli bankcsődök körül rengeteg a bizonytalanság - írja a CNBC. Korábban a Goldman Sachs is a kamatemelések márciusi leállítását prognosztizálta, a piac azonban 25 bázispontos emelést áraz jövő hétre.
A címben feltett kérdés szűk egy hét leforgása alatt teljesen más értelmet nyert. Ezért hát a válasz is a címben. Így lesz a sztárból hullócsillag. És ha van bármi tanulsága az elmúlt napoknak, az az, hogy a forint továbbra is rendkívüli mértékben kitett a globális eseményeknek. Na és persze az, hogy az extrém magas kamat nélkül a forint aligha lett volna képes egy ilyen év eleji ralira.
A Nomura szakemberei szerint az amerikai bankrendszer utóbbi napokban felszínre került problémái miatt márciusban 25 bázisponttal csökkenti majd az irányadó kamatot a Fed Nyíltpiaci Bizottsága, illetve leállítja mérlegének zsugorítását a jegybank.
Kevesebb mint egy hét alatt csődölt be a kriptopiaci finanszírozás két rendkívül fontos szereplője, valamint a technológiai fókuszú startupok egyik legnagyobb hitelező bankja. Az események felpörgését látva közbelépett az amerikai szövetségi kormány hogy fedezetet nyújtson a bankok betéteseinek, ennek hatására nagyot emelkedtek a kriptovaluta-jegyzések tegnap. De mégis mi folyik itt, lehet beszélni rendszerszintű problémákról? Mit jelent a három hitelintézet bukása a kriptopiac számára? Mi lesz így a bitcoinnal?
Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt a jövő évi költségvetésről, az inflációról, a forint árfolyamáról és a különadókról is az Indexnek adott interjújában.
Februárban 25,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami megfelel az előzetes várakozásoknak. Ezzel valószínűleg a januári áremelkedés volt a csúcs, komolyabb esés viszont várhatóan csak az év második felében jön majd.
Jerome Powell szavait követően hamar elromlott a hangulat a tőzsdéken, miután az amerikai jegybankelnök szigorú üzeneteket fogalmazott meg a monetáris politikával kapcsolatban, és közölte, hogy a kamatszint valószínűleg magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett. Az események hatására erősödni kezdett a dollár, a befektetők pedig immáron 50 bázispontos kamatemelést áraznak a Fed soron következő, március 22.-i kamatdöntő ülése előtt. Az esés a részvénypiacok után a nemesfémek piacára is átterjedt: alaposan megütötték az aranyat és az ezüstöt is, így tehát a hangulat romlásával ezúttal sem volt hova menekülni a befektetőknek.
Nagyon valószínűtlen, hogy az európai gazdaság idén recesszióba süllyed, de a növekedés még jövőre is kifejezetten alacsony lehet - árulták el a Portfolio által megkérdezett európai közgazdászok. Az elemzők válaszukban a pozitív kockázatok között kiemelték a kínai újranyitást, a monetáris szigorítás ugyanakkor erősen visszafogja majd a növekedést. Az a monetáris szigorítás, amellyel szemben egyébként még mindig nagy a bizonytalanság, az eurózóna inflációjának alakulását és az amerikai folyamatokat ugyanis még nagyon nehéz előre látni. Ugyanez igaz az euró árfolyamára és a kötvényhozamokra is.
A jegybankok vesztesége, és negatív tőke melletti működése nem újkeletű jelenség. A témakör az utóbbi időszakban azonban több szempontból is új relevanciát nyert. Míg korábban elsősorban a fejlődő és feltörekvő országok jegybankjait érintette, az utóbbi hónapokban már a globálisan meghatározó jegybankok kapcsán vált aktuálissá. A veszteségek nem függetleníthetőek az elmúlt másfél évtized intenzív mennyiségi könnyítéseitől (QE), melyekkel az alacsony infláció emeléséért küzdöttek, szemben a mai magas inflációs helyzettel. A siker korlátozott volt, s ezzel egyidőben a jegybankokba vetett bizalom is csökkenésnek indult, amin nem javított az sem, hogy az infláció megjelenését követően a kamatemelések a vártnál ismét lassabban hozták el az inflációs fordulatot. Mindeközben a korábbi időszak olcsó pénzének egy újabb társadalmi költségével szembesülünk: a jegybanki veszteségek idővel a kormányzati költségvetéseket terhelik. Innen pedig csak egy lépés, hogy az adófizetők költségévé váljon, és mindezek következtében sérüljön a jegybanki függetlenség és hitelesség.
Az ismert közgazdász, Nouriel Roubini arra figyelmeztetett, hogy a „kemény landolás” veszélye fenyegeti a világgazdaságot, mivel a fejlett gazdaságokban a jegybankok kitartanak a tartósan magas infláció elleni küzdelemben - írja a Bloomberg.
A kormány hiánycsökkentési tervét csütörtökön elfogadták Brüsszelben.
Gyanús mozgások után visszatért az eredeti pályájára a forint.
A legnagyobb kihívás a 2025-ös költségvetés elfogadása lesz.
Biró Ferenc tagadja a vádakat.
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
Befutott a decemberi adat.
